RSS

2018 November 15. Csütörtök

Önkéntes

Míg a kötelező magánpénztár szolgáltatásával az állami nyugdíj részben helyettesíthető, addig a 3. pillér, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár alapvetően az első két pillérből (állami és magán) származó nyugdíj kiegészítésére szolgál.

Az önkéntes pénztári tagság és befizetés – ahogy a neve is jelzi – mindig önkéntes vállalás. Azoknak ajánlott, akik az első két pillérből származónál magasabb nyugdíjat szeretnének, és jövedelmük lehetővé teszi a hosszú távú elő-takarékosságot. Az önkéntes pénztári tagság alkalmas nem nyugdíjcélú vagyonfelhalmozásra is: az önkéntes pénztári befizetés hosszú távú, de rendkívül előnyös befektetés, mert az állam az önkéntes pénztári tagokat jelentős adókedvezménnyel támogatja, illetőleg a tagok rendszeres befizetésének egy részét a munkáltatók igen kedvező adófeltételekkel átvállalhatják.

Oldalunkon csupán ízelítőt kap a nyugdíjrendszerrel, nyugdíjpénztárral  kapcsolatos tudnivalókról, részletesebben a nyugdíjrendszer menüpont alatt olvashat róla.

Néhány jellemzője az önkéntes nyugdíjpénztári tagságnak:

  • Ön dönti el, hogy a minimál tagdíj megfizetésén túl mennyit kíván megtakarítani.
  • A tagdíjat fizetheti havonta, vagy akár évente egyszer is.
  • Az önkéntes pénztári számláján keletkező hozam adómentes.
  • Egyéni befizetései után 30% SZJA adó-visszatérítésről rendelkezhet, fizetendő adója erejéig, melyet adóhatósági kiutalás után jóváírják egyéni számláján, így megtakarítása tovább gyarapodik. A maximális adójóváírás mértéke akár 130 000 Ft is lehet évente.
  • Nyugdíjpénztárak sávos vagy fix költséglevonást alkalmaznak, az előbbi azt jelenti, hogy az éves befizetés magasabb sávhatárba eső részéből alacsonyabb költséget vonnak le, míg az utóbbi jelentése, hogy befizetéseinek meghatározott százalékát működési költségekre fordítják a befizetett összegtől függetlenül.
  • Az önkéntes nyugdíjpénztári számlán felhalmozott vagyonra a felhalmozás időszakában kedvezményezett jelölhető, így Ön nem csak magáról, hanem szeretteiről is gondoskodik.
  • Megtakarítását  különféle befektetési portfóliók egyikében helyezheti el, így biztosan megtalálja az Önnek megfelelő befektetési formát. Megtakarítását – a piac változásainak függvényében – Ön bármikor áthelyezheti az egyes portfóliók között.
  • Az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött megtakarítás 10 év tagsági jogviszonyt követően bizonyos feltételekkel a nyugdíjazás előtt is hozzáférhetővé válik.

Fontos ismerni a vonatkozó szabályozást, mert  a nyugdíj előtt felvett összeg egy része után személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettség keletkezhet, amely miatt érdemes mérlegelni a döntést. A kifizetéssel kapcsolatos adózási szabályokról az 1995. évi CXVII. szja. törvény 28. § (8) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:
“Ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére a nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét követően nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetést teljesít (vagyoni értéket juttat), az adóköteles jövedelmet a következők szerint kell megállapítani: a kötelező várakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben kifizetett (juttatott) bevételt (kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, juttatást) teljes egészében, míg a kötelező várakozási időszak letelte évét követő:

  • második évben kifizetett (juttatott) bevétel 90 százalékát
  • harmadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 80 százalékát
  • negyedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 70 százalékát
  • ötödik évben kifizetett (juttatott) bevétel 60 százalékát
  • hatodik évben kifizetett (juttatott) bevétel 50 százalékát
  • hetedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 40 százalékát
  • nyolcadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 30 százalékát
  • kilencedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 20 százalékát
  • tizedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 10 százalékát

kell jövedelemnek tekinteni. A kötelező várakozási időszak leteltét követő tizedik évet követően kifizetett (juttatott) bevételt a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni.
A nyugdíjpénztár tagja egyéni számláján a 2007. december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetése esetén
a) a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el;
b) a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelező várakozási időszak letelte évének – a jóváírást követő évet első évnek tekintve – az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy, elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni.”

Fontos továbbá, hogy:

  • amennyiben a kifizetéssel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége keletkezik, az adóelőleg levonását a Pénztár a kifizetéskor érvényesíti
  • a kifizetés által eredményezett EHO bevallási és befizetési kötelezettség az igénybevevő pénztártagot terheli az 1998. évi LXVI. EHO törvény 2.§ -a alapján

Öröklés

A pénztárban felgyűlt vagyonára minden pénztártag kedvezményezetteket jelölhet meg. A kedvezményezettek adatait a pénztárnak kell bejelenteni.
A tag halála után örökölt pénztári vagyon illetékmentes, de adóköteles jövedelem. A kijelölt kedvezményezettek vagy az örökösök eldönthetik, hogy a tag pénztári vagyonát egy összegben felveszik, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatják a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájukra átvezettetik, vagy más pénztárnál vezetett egyéni számlájukra átutaltatják.