RSS

2018 November 15. Csütörtök

Magán

Magán-nyugdíjpénztári tagként Ön az aktív éveit követő nyugdíjas kor anyagi biztonságáról gondoskodhat. Az Ön döntése, hogy melyik nyugdíjpénztárban kívánja elhelyezni hosszú távú befektetéseit, sőt, tagsága fennállása alatt bármikor pénztárat is válthat.

Oldalunkon csupán ízelítőt kap a nyugdíjrendszerrel, nyugdíjpénztárral  kapcsolatos tudnivalókról, részletesebben a nyugdíjrendszer menüpont alatt olvashat róla.

A nyugdíjpénztár fogalma

A nyugdíjpénztár egy olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatt, aktív éveik jövedelméből, biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. A pénztári rendszer a nyugdíjellátás biztosításának egyre terjedő módja a világon.
A nyugdíjpénztári tagok éveken, évtizedeken át rendszeres befizetéseket teljesítenek a pénztár felé, majd a nyugdíjkorhatár elérését követően különböző nyugdíjszolgáltatásokban részesülnek a pénztártól. Az állami nyugdíjjal ellentétben a kifizetések fedezetéül a tag által befizetett összegek és azok kamatai szolgálnak, tehát a tagok saját maguk gondoskodnak nyugdíjaikról. A pénztár intézménye azt teszi lehetővé, hogy ezt a nyugdíj célú vagyonfelhalmozást a tag jog által védve, szervezetten és gazdaságosan vigye véghez.

A nyugdíjpénztárak szerepe és fajtái

Az 1998. január 1-jétől életbe lépő nyugdíjrendszert 3 pillérű rendszernek is szokták nevezni. A nyugdíjak 1. pillérének minden esetben az állami nyugdíj számít. Az ún. magán-nyugdíjpénztárak  alkotják a jövőbeni nyugdíjak 2. pillérét.
A magánpénztári tagság lehetőséget ad arra, hogy a munkabér után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék meghatározott részét a pénztártag ne az államnak, hanem egy általa választott nyugdíjpénztárba, saját nyugdíjának fedezetére fizesse be. Az állam lemond a tb-nyugdíjjárulék egy részéről, cserébe azonban megköveteli a dolgozótól, hogy egy magánpénztárban taggá váljon, és az állami engedmény összegét a pénztáron keresztül nyugdíj-előtakarékosságra fordítsa. A magánpénztári tagdíjat minden esetben a munkáltató fizeti be, de ez a munkavállalói nyugdíjjárulék részeként a korábbiakhoz képest sem a tag, sem a munkáltató számára nem jelent többlet terhet. A magánpénztári tagdíj nem jelent többlet terhet a munkavállalók számára, hiszen a jelenlegi munkavállalói tb-nyugdíjjárulék egy része az, amit tagsági viszony esetén az állam helyett a magánpénztárba lehet irányítani. A bruttó bér 9,5%-át kitevő munkavállalói nyugdíjjárulékból jelenleg egységesen 8%-ot kell tagdíjként magánpénztárba átutalni. A pénztári tagdíjat, hasonlóan az egyéb járulékokhoz, minden esetben a munkáltató fizeti be. Amennyiben a tag átmenetileg nem rendelkezik járulékköteles jövedelemmel, tagdíjat sem köteles fizetni.
A tag vagy munkáltató a tagdíj kötelező mértékét a bruttó bér 10%-áig önkéntes befizetésekkel kiegészítheti. A munkavállaló járulékfizetési kötelezettsége alá eső, ezen belül a pénztári tagdíj alapjául szolgáló éves bruttó jövedelemnek meghatározott felső korlátja van. A tényleges jövedelem e fölötti része után nem kell nyugdíjjárulékot, és ezzel együtt pénztári tagdíjat sem fizetni.
Azok akik úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak valamely magánnyugdíjpénztárhoz részükre a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is az államnak fizetik a tb-nyugdíjjárulék egészét, így nyugdíjas éveikben csak az államtól számíthatnak rendszeres nyugdíjra.
Akik a magánpénztári tagság mellett döntöttek, két helyről fognak nyugdíjat kapni: az államtól egy csökkentett összegű nyugdíjra jogosultak, amit kiegészít majd a pénztár szolgáltatása.

A pénztárból származó nyugdíjak és az állami nyugdíj közötti lényeges különbségek:

  • A pénztárban felhalmozott nyugdíjfedezet összege közvetlenül a tag által befizetett összegektől függ.
  • Az egyéni számla egyenlege a tag által folyamatosan nyomon követhető.
  • A felhalmozott összeg a tag halála esetén nem vész el, örökölhető.
  • 15 évnél rövidebb pénztártagság esetén a pénztárban felgyűlt vagyon egy összegben felvehető.
  • A pénztári szolgáltatás formája a tag által választható.
  • A pénztári nyugdíj függ a gazdaság egészének teljesítményétől, a vagyonkezelő munkájától, de nem függ közvetlenül az állam pénzügyi helyzetétől.

Az állami nyugdíj pénztártagság esetén

Aki úgy döntött, hogy tb-nyugdíjjárulékának egy részét az állam helyett valamely magánpénztárba fizeti be, annak az állami nyugdíj megállapításánál szolgálati évenként járó 1,65%-os érték 1,22%-ra csökken, függetlenül a csatlakozás időpontjától.  Pusztán pénzügyi szempontból nézve akkor éri meg valakinek az új, kettős rendszerben maradni, ha a pénztári nyugdíj összege várhatóan meghaladja majd az állami nyugdíj csökkenését.

A pénztár által a jövőben nyújtott szolgáltatás nagysága függ a járulékfizetés időtartamától, a járulék nagyságától, a pénztári költségek szintjétől és a pénztári befektetések reálhozamától (hozam inflációval csökkentve). A szolgáltatás összegét jelenleg még nem lehet meghatározni, hiszen több fontos tényezőt, például a pénztári befektetések reálhozamát előre nem ismerhetjük, azonban az elmúlt évek pénztárankénti hozamait összehasonlítva megtekintheti az alábbi hivatkozás alatt:

Hozamok_1999_2008.pdf

Szolgáltatások

A pénztári tagok a nyugdíjkorhatár elérésekor (ideértve a szolgálati, korengedményes, és előnyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat stb.) többféle szolgáltatás között választhatnak:

  • Kérhetnek egyösszegű kifizetést, vagy rendszeres havi, negyedéves vagy éves járadékot.
  • A járadék időtartama lehet határozott (pl. 5 évre szóló) vagy határozatlan (életjáradék).
  • A nyugdíjkorhatár, vagy nyugdíjazás utáni szolgáltatások általában adómentesek.

Ha a tag már elérte a nyugdíjkorhatárt, de szolgáltatást a tagsági jogviszony létesítése évét megelőző második adóéven belül vesz igénybe , vagy a járadék folyósításának első három évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben csökken, akkor az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás, illetve a járadékszolgáltatás is adóköteles.

Öröklés

A pénztárban felgyűlt vagyonára minden pénztártag kedvezményezetteket jelölhet meg. A kedvezményezettek adatait a pénztárnak kell bejelenteni.
A tag halála után örökölt pénztári vagyon illetékmentes, de adóköteles jövedelem. A kijelölt kedvezményezettek vagy az örökösök eldönthetik, hogy a tag pénztári vagyonát egy összegben felveszik, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatják a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájukra átvezettetik, vagy más pénztárnál vezetett egyéni számlájukra átutaltatják.